Mi az a premenstruációs szindróma (PMS)?
A premenstruációs szindróma (PMS) a termékeny korú nőknél a menstruáció előtti napokban jelentkezik, számos testi és lelki panasszal. Az esetek körülbelül felében jelentkeznek ezek a tünetek. A tipikus testi panaszok közé tartozik az emlőfeszülés és a vízvisszatartás, míg a lelki tünetek ingerlékenység vagy depresszív hangulat formájában jelentkezhetnek. Fontos megjegyezni, hogy a PMS különbözik a menstruációs fájdalmaktól, mivel a tünetek a menstruáció megjelenésével enyhülnek. A PMS kezelése számos intézkedést magában foglalhat, amelyek célja a panaszok enyhítése. A kezelési lehetőségek közé tartozik az életmód javítása, növényi készítmények alkalmazása, gyógyszeres terápia, valamint pszichoterápiás támogatás. A megfelelő kezelés kiválasztása az érintett nő egyéni helyzetétől és a tünetek súlyosságától függ.
Előfordulás – Milyen gyakori a PMS?
A termékeny korú nők körülbelül 20-30 százaléka tapasztalja a premenstruációs szindróma (PMS) tüneteit

Tünetek – Mik a PMS jelei?
A premenstruációs szindróma (PMS) tünetei nagyon változatosak lehetnek. Egyes nők csak néhány napig tapasztalnak enyhe panaszokat, míg mások a ciklus második felében erős tünetekkel küzdenek, és vágyakozva várják a menstruáció megjelenését. A premenstruációs szindróma sokféle tünetét általában két fő kategóriába sorolhatjuk: testi és lelki tünetek.
Milyen testi PMS-tünetek léteznek?
A premenstruációs szindróma (PMS) tünetei számos testi panaszban nyilvánulnak meg, amelyek jelentősen befolyásolhatják az érintett nők mindennapjait:
Falánkság vagy étvágytalanság PMS esetén
A falánkság vagy étvágytalanság a premenstruációs szindróma (PMS) tipikus tünetei, amelyeket sok nő tapasztal a menstruáció előtti időszakban. Ezek az étvágy-ingadozások erősen változhatnak, és gyakran a menstruációs ciklus hormonális változásainak hatására jelentkeznek.
Bőrváltozások PMS esetén
A menstruációs ciklust elsősorban az ösztrogén és a progeszteron hormonok szintjének változásai okozzák. Ezek a hormonok jelentős hatással vannak a bőr egészségére, és különböző módokon befolyásolhatják annak megjelenését. A PMS keretében jellemző bőrváltozások közé tartozik például a pattanások és bőrhibák, a zsírosság vagy szárazság, valamint az érzékenység és a bőrpír.
Testsúlynövekedés vízvisszatartás miatt PMS esetén
A testsúlynövekedés a testben felgyülemlett víz miatt gyakori tünete a premenstruációs szindrómának (PMS), amelyet sok nő tapasztal a menstruáció előtti napokban. Ez az átmeneti súlynövekedés elsősorban a folyadék-visszatartásnak köszönhető, amelyet a menstruációs ciklus során bekövetkező hormonális ingadozások okoznak. A hormonok, a progeszteron és az ösztrogén döntő szerepet játszanak a test víz- és sóegyensúlyának szabályozásában. A menstruáció előtt ezeknek a hormonoknak a szintjében bekövetkező változások miatt a test több folyadékot tarthat vissza a szokásosnál, ami duzzanatban nyilvánul meg, különösen a kézben, a lábban és a has területén. Ez teltségérzethez és megnövekedett testsúlyhoz vezethet, bár nem valódi testzsír-növekedésről van szó.
Általános fáradtság és kimerültség PMS esetén
Általános fáradtság és kimerültség gyakori tünetei a premenstruációs szindrómának (PMS), amelyet sok nő tapasztal a menstruáció előtti napokban. Ezek a tünetek testi gyengeség érzésében, csökkent energiában és csökkent szellemi tisztaságban nyilvánulnak meg, ami a napi működőképesség romlásához vezethet.
Hasi görcsök PMS esetén
A hasi görcsök a premenstruációs szindróma (PMS) egyik központi és gyakran nagyon fájdalmas tünetét jelentik. Ezek a görcsök, amelyeket diszmenorrheának is neveznek, akkor jelentkeznek, amikor a méh összehúzódik, hogy a menstruáció során leválassza a méhnyálkahártyát. A hormonális ingadozások, különösen a prosztaglandin, amely részt vesz ezen izomösszehúzódások szabályozásában, erősebb és fájdalmasabb összehúzódásokat okozhatnak. A hasi görcsök intenzitása a enyhe, kellemetlen húzódástól a erős, görcsös fájdalmakig terjedhet, amelyek egyes esetekben olyan erősek, hogy befolyásolják a normális napi tevékenységet és a munkaképességet. A páciensek által leírt fájdalmakat gyakran hullámzó vagy szúró jellegűnek írják le, és kisugározhatnak az alsó hátba és a combokba.
Gyomor-bélrendszeri problémák PMS esetén
A gyomor-bélrendszeri panaszok szintén gyakori tünetei a premenstruációs szindrómának (PMS), melyek megjelenését a menstruációs ciklus során bekövetkező hormonális változások befolyásolják. A PMS során fellépő hormonális ingadozások számos emésztési problémát okozhatnak, többek között haspuffadást, székrekedést és hasmenést.
Fejfájás és hátfájás PMS esetén
Fejfájás és hátfájás gyakori és zavaró tünetei a premenstruációs szindrómának (PMS), melyek intenzitása egyénenként változhat. Ezek a fájdalmak enyhe kellemetlenségként kezdődhetnek, de súlyos panaszokká fejlődhetnek, amelyek jelentősen befolyásolják a mindennapokat és a munkaképességet. A PMS keretében jelentkező fejfájás lehet feszültség típusú vagy migrénes jellegű. Az utóbbi gyakran hányingerrel, fény- és hangérzékenységgel jár együtt. Ezek a fejfájások gyakran a hormonális ingadozások, különösen az ösztrogén és progeszteron szint változásának eredményei, amelyek a menstruáció előtt jelentkeznek.
Hányinger és keringési problémák PMS esetén
Néhány nő hányingert és keringési problémákat tapasztal, amelyek szédüléssel és általános rossz közérzettel járhatnak.
A felsorolt tünetek nemcsak fizikai megterheléssel járnak, hanem az érzelmi és pszichés jólétet is befolyásolhatják. Ezeknek a panaszoknak az intenzitása és megjelenése ciklusról ciklusra változhat.
Mellfájdalom és húzó érzés PMS esetén
A mellfájdalom és húzó érzés gyakori tünetei a premenstruációs szindrómának (PMS), amelyet sok nő tapasztal menstruációs ciklusa során. Ezt a panaszt a szakirodalom mastodíniának nevezi, és jellemzően a menstruáció előtti hormonális ingadozások okozzák. Különösen az ösztrogén és a progeszteron hormonok szintjének emelkedése és azt követő csökkenése vezethet ahhoz, hogy a mell szövete érzékenyebbé válik és megduzzad.
Az a PMS során jelentkező testi tünetek listája nem teljes, és a PMS kutatása során folyamatosan bővül, itt néhány további tünetet sorolunk fel:
Tudatos szívverés-észlelés (palpitációk), mellkasi teltség és fájdalom, görcsök, nehézség vagy nyomás az alhasban, szédülés, beleértve az ájulásérzést, hajlam véraláfutásokra, ájulás, hőhullámok, álmatlanság, beleértve az alvászavarokat és az éjszakai átalvást, bizsergés és szúró érzés a kézben és lábban, valamint a kéz és láb duzzanata.
Milyen pszichés PMS-tünetek léteznek?
Hangulatingadozások a hiperaktivitástól a depresszióig a PMS során
A hangulat napi ingadozásai, amelyek a hiperaktivitástól a depresszióig terjednek, jellemző és gyakran megterhelő tünetei a premenstruációs szindrómának (PMS). Ezeket az érzelmi változásokat a menstruációs ciklus hormonális ingadozásai befolyásolják, különösen az ösztrogén és a progeszteron szintjének hullámzása. Néhány nő a menstruáció előtti időszakban megnövekedett energia- és hiperaktivitási fázist él át. Ez fokozott beszédességben, megnövekedett motivációban és általános eufóriaérzésben nyilvánulhat meg. Ezek az állapotok azonban gyakran rövid életűek, és hirtelen ellentétes érzelmekbe, például mély depresszív hangulatba fordulhatnak át. Emellett a nők leverteknek, reménytelennek vagy túlzottan kritikusnak érezhetik magukat önmagukkal szemben. Ezek a szomorúság- és ürességérzetek nemcsak érzelmi terhet jelentenek, hanem a társas és munkahelyi életet is befolyásolhatják.
Motiválatlanság a PMS során
A motiválatlanság a női menstruációs ciklus gyakori kísérőjelensége. Általános motiváció-, energia- és érdeklődés-hiányban nyilvánul meg olyan tevékenységek iránt, amelyek általában örömet vagy elkötelezettséget váltanak ki. A hormonális ingadozások, különösen az ösztrogén és a progeszteron szintjének változásai, alapvető szerepet játszanak ennek a tünetnek a kialakulásában. A menstruációs ciklus során ezek a hormonok nemcsak a testi állapotot, hanem a hangulatot és az energiaszintet is befolyásolják. Az ösztrogénszint csökkenése például közvetlenül befolyásolhatja a szerotonintermelést, ami fáradtság- és motiválatlanság-érzethez vezethet.
Szorongás és agresszivitás a PMS során
A szorongás és agresszivitás két pszichés tünet, amelyeket gyakran társítanak a premenstruális szindrómához (PMS). Ezek az érzelmi reakciók a menstruációs ciklus hormonális ingadozásai miatt felerősödhetnek, és jelentős hatással lehetnek a mindennapi életre. Megfigyelhető, hogy sok nő a menstruáció előtti napokban fokozott szorongást él át. Ez idegesség, aggodalom, pánikrohamok vagy általános nyugtalanság formájában jelentkezhet. A hormonok, különösen a progeszteron szintjének emelkedése és csökkenése befolyásolhatja a központi idegrendszert, és növelheti a szorongásra való érzékenységet. A szorongás mellett agresszivitás is megjelenhet. A nők ingerlékenységről, rövid türelemről, sőt dühkitörésekről és indokolatlan sírásról számolnak be. Ezek az érzelmi kitörések gyakran közvetlen következményei a túlterheltség vagy frusztráció érzésének, amelyet más PMS-tünetek, például alvászavarok vagy testi panaszok váltanak ki.
PMS-em van, vagy terhes vagyok?
Néhány premenstruális szindróma (PMS) tünet, mint a hangulatingadozások, alhasi fájdalmak, hányinger és falási rohamok, könnyen összetéveszthetők a terhesség korai jeleivel. Ezek a átfedések zavart okozhatnak, különösen a menstruáció várható kezdete előtti napokban.
Azonban vannak olyan specifikus tünetek, amelyek inkább a terhességre, mint a PMS-re utalnak. Ezek közé tartozik különösen a reggeli rosszullét, a folyamatosan enyhén emelkedett testhőmérséklet, valamint a kifejezett fáradtság, amely meghaladja a premenstruális szindrómánál szokásos fáradtság mértékét. Ezek a tünetek általában egyértelműen és tartósan jelentkeznek a terhesség alatt.
A PMS és a lehetséges terhesség közötti bizonytalanság általában megszűnik, ha a várt menstruációs vérzés elmarad. A menstruáció elmaradása általában a legnyilvánvalóbb jele a terhességnek, különösen a rendszeres menstruációs ciklussal rendelkező nőknél. A biztos tudás érdekében elvégezhető egy terhességi teszt, amely már kis mennyiségű hCG terhességi hormon kimutatására is képes a vizeletben.
Mi az a premenstruális diszforikus zavar (PMDS)?
A nők körülbelül 3–5%-a szenved a premenstruációs szindróma különösen súlyos formájában, amelyet premenstruációs diszforikus szindrómának (PMDS) neveznek. A PMDS során jelentkező pszichés tünetek olyan intenzitásúak, hogy megnehezítik az érintettek mindennapi életvitelét. Ide tartozik az ingerlékenység, düh, agresszivitás, szorongás és depresszió. Ezek a tünetek jelentős hatással vannak az érintettek társadalmi, családi és munkahelyi életére. Ezek az állapotok messze túlmutatnak a PMS tipikus panaszain, és célzott kezelést igényelnek. A PMDS jelentősen befolyásolhatja a napi működést, és gyakran orvosi és pszichológiai terápiás megközelítések kombinációját igényli.

Okok – Mi okozza a premenstruációs szindrómát?
A PMS okai nem teljesen tisztázottak, mégis a premenstruációs szindróma (PMS) sok nő számára gyakori élmény. Vannak azonban olyan elméletek, amelyek különböző lehetséges kiváltó okokra utalnak.
Hormonális ingadozások PMS esetén
Egy elmélet a testünkben lévő hormonokra, különösen az ösztrogénre és a progeszteronra vonatkozik. Ezeknek a hormonoknak a szintváltozásai vezethetnek a tünetekhez, akárcsak más hormonok, például az aldoszteron és az ADH túltermelése, amelyek vízvisszatartást okozhatnak.
Genetika és PMS
Vannak arra utaló jelek is, hogy a génjeink szerepet játszhatnak. Ha a premenstruációs szindróma gyakran előfordul az Ön családjában, előfordulhat, hogy genetikailag hajlamosabb a tünetek kialakulására.
Neurotranszmitterek és PMS
Egy másik érdekes szempont a szerotoninszint, az agy egyik fontos hírvivő anyaga, amely hangulatunkat szabályozza. Az alacsony szerotoninszint egyes nőknél PMS-hez vezethet. Azok a gyógyszerek, amelyek növelik a szerotoninszintet, néha segítenek enyhíteni a PMS tüneteit. Úgy tűnik, hogy a GABA rendszer is szerepet játszik, különösen a progeszteron metabolit, az allopregnanolon kölcsönhatása révén.
Táplálkozás és PMS
Végül a tápanyaghiány, különösen a magnézium és a kalcium hiánya is szerepet játszhat. Ezek az ásványi anyagok számos testi funkcióhoz elengedhetetlenek, és hiányuk számos tünetet okozhat, köztük olyanokat is, amelyek a premenstruációs szindrómával hozhatók összefüggésbe.
További kutatásokra van sürgősen szükség annak érdekében, hogy jobban megértsük ezeket az összefüggéseket, és hatékonyabb kezeléseket tudjunk kínálni. Addig is a premenstruációs szindróma rejtély marad, amelyet a tudománynak még meg kell oldania.
Milyen szerepet játszanak a hormonok a PMS-ben?
A hormonális ingadozások a premenstruációs szindróma (PMS) fő okai közé tartoznak. Különösen a nemi hormonok, a progeszteron és az ösztrogén egyensúlyának zavara. De a prolaktin is, amely a ciklus második felében az agyalapi mirigyben termelődik, hozzájárul olyan tünetekhez, mint a fájdalmas feszülésérzet és a mellmirigyek duzzanata.
A pajzsmirigyhormonok is fontos szerepet játszanak, mivel erősen befolyásolhatják a nő testi és lelki jólétét.
A menstruációs ciklus során bekövetkező hormonális ingadozások nemcsak a közvetlen testi változásokért felelősek, hanem befolyásolják a szervezet elektrolit- és folyadékháztartásának egyensúlyát is. Ezek az eltolódások egyes nőknél hozzájárulhatnak a premenstruációs tünetekhez (PMS). Különösen feltételezik, hogy a progeszteron lebontása során keletkező metabolitok (allopregnanolonok) szerepet játszhatnak a PMS tüneteinek kiváltásában, mivel az allopregnanolonok pozitívan modulálják a GABAA receptorokat.
Továbbá feltételezik, hogy a PMS-ben szenvedő nők esetleg érzékenyebbek a progeszteron és bizonyos neurotranszmitterek, például a szerotonin közötti kölcsönhatásokra. A szerotonin, az agy egyik fontos hírvivő anyaga, ismert a hangulat és az érzelmi jólét szabályozásában betöltött szerepéről. Ezért a neurotranszmitter egyensúlyhiánya hozzájárulhat a PMS tipikus érzelmi tüneteihez, mint a hangulatingadozás és ingerlékenység.
A hormonok, elektrolitok és neurotranszmitterek összetett kölcsönhatásai szemléltetik a PMS összetett okait, és megmagyarázzák, miért lehetnek a tünetek olyan változatosak és egyénileg eltérőek. E kapcsolatok ismerete döntő fontosságú a hatékony kezelési stratégiák kidolgozásához, amelyek nemcsak a tüneteket enyhítik, hanem javítják az érintett nők életminőségét is.
Milyen további PMS-okozók léteznek?
Szerotoninszint és PMS
Egy másik fontos tényező az agy szerotoninszintje. Az ingadozások, különösen a peteérés utáni gyors csökkenés, ingerlékenységhez és depresszív hangulathoz vezethetnek.
Krónikus stressz és PMS
A krónikus stressz szintén hormonális egyensúlyzavart okozhat, míg a pszichés terhelések mind a túl magas, mind a túl alacsony nemi hormonszintek miatt kialakulhatnak.
Étrend és PMS
Az étrendi szokások is befolyásolják a premenstruációs szindróma tüneteit. A sós étrend vízvisszatartást okozhat, míg az élvezeti cikkek, mint a kávé és a tea fogyasztása ingerlékenységet és túlérzékenységet fokozhat. Ezért ajánlott ezeket a ciklus második felében korlátozni.
Alkoholfogyasztás és PMS
Az alkohol fokozhatja a pszichés panaszokat, például a szorongást vagy agresszivitást, ezért a nőknek a ciklus második felében jobb, ha tartózkodnak tőle.
Dohányzás és PMS
A dohányzás nemcsak közvetlenül befolyásolja a hormonháztartást, hanem fontos vitaminokat és ásványi anyagokat von el a szervezettől, ami rontja a vérkeringést és fokozhatja a fejfájásos tüneteket.
Összefoglalva elmondható, hogy számos tényező, köztük hormonális, táplálkozási és pszichés tényezők befolyásolhatják a PMS tüneteinek intenzitását és megjelenését. Ezek átfogó vizsgálata ezért döntő fontosságú a premenstruációs szindróma megértéséhez és kezeléséhez.
Diagnózis - Hogyan állapítják meg a PMS-t?
Azoknak a nőknek, akik rendszeresen szenvednek premenstruációs panaszoktól, ajánlott nőgyógyászhoz fordulniuk. Ez különösen igaz, ha a panaszok jelentősen befolyásolják a mindennapi életet vagy a társas kapcsolatokat. A kezelő orvos először felméri, hogy a leírt tünetek premenstruációs panaszokra (PMS) vagy más okra utalnak-e.
A részletes anamnézis során kizárják azokat a lehetséges betegségeket, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak, például depressziót vagy pajzsmirigybetegségeket. A pontos diagnózishoz elengedhetetlen a panaszok jellegére, időtartamára és megjelenési idejére vonatkozó részletes adatok. Két-három hónapos naplóvezetés ebben a tekintetben nagyon hasznos lehet. A dokumentáció során a beteg nő számára kulcsfontosságú, hogy pontosan feljegyezze a panaszok megjelenésének időpontjait, valamint azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják azok intenzitását. A tünetnapló vezetése lehetővé teszi a kezelő orvos számára, hogy összefüggéseket ismerjen fel a tünetek és a menstruációs ciklus között. Ez döntő fontosságú a PMS diagnózisához. A modern technológiák, mint például a cikluskövető alkalmazások, megkönnyíthetik az ilyen naplók vezetését, és a kezelés során is folytatni kell őket a kezelés hatékonyságának értékelése érdekében.
Az anamnézis felvétele után nőgyógyászati vizsgálat következik, bizonyos esetekben ultrahangvizsgálat is indokolt lehet. Vérvizsgálat is segíthet megállapítani, hogy hormonális rendellenességek állnak-e fenn. Bár a legtöbb PMS-es nő hormonértékei normál tartományban vannak, a PMS nem zárható ki akkor sem, ha a hormonértékek normálisak.
Terápia - Hogyan történik a PMS és PMDS kezelése?
A premenstruációs szindróma (PMS) összetett okai miatt a kezelés elsősorban az egyéni tünetek enyhítésére irányul. Mivel a PMS-t több tényező együttes hatása befolyásolja, a holisztikus terápiás megközelítés gyakran a leghatékonyabb.
Általános intézkedések PMS esetén
A kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás alapvető intézkedések, amelyek hozzájárulhatnak a premenstruációs tünetek csökkentéséhez. Különösen a kávé és a nikotin mellőzése a ciklus második felében pozitív hatással lehet a hormonháztartásra és az általános közérzetre. A relaxációs technikák szintén fontos szerepet játszanak a PMS kezelésében. A jóga és az autogén tréning elősegíti a mentális és testi ellazulást, ami segíthet a stressz csökkentésében és a PMS pszichés tüneteinek enyhítésében. A forró fürdők és masszázsok további hatékony módszerek az izomfeszültségek oldására, valamint az általános panaszok, például hát- és fejfájás enyhítésére.
Gyógyszerek PMS esetén
A kezelési lehetőségek közé gyakran tartoznak az antidepresszánsok, különösen a szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI-k), amelyek segíthetnek a hangulat stabilizálásában és a szorongás csökkentésében. Ezen túlmenően hormonális kezelések, mint az orális fogamzásgátlók vagy hormonterápia alkalmazhatók a hormonális ingadozások szabályozására. A hatékony kezeléshez elengedhetetlen a pontos diagnózis szakember által, mivel a PMDS specifikus orvosi és pszichológiai ellátást igényel a betegek életminőségének tartós javítása érdekében.
Hormonális fogamzásgátlók PMS esetén
A hormonális fogamzásgátlók hatékony megoldást jelentenek azoknak a nőknek, akik nem kívánnak gyermeket, a tünetek kontrollálására. A rendelkezésre álló lehetőségek közé tartozik a fogamzásgátló tabletta, a hormontapasz és az injekció. Ezek a szerek azonban mellékhatásokat, például fejfájást vagy hányingert okozhatnak, és enyhén megnövelhetik a trombózis kockázatát.
Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) PMS esetén
A nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), mint az ibuprofen vagy a diklofenák, gyakori kezelési lehetőséget jelentenek a fájdalom enyhítésére, például fej-, has- és hátfájás esetén. Ezek a gyógyszerek hatékonyan csökkentik a gyulladás okozta fájdalmat és duzzanatot.
Vízhajtók PMS esetén
A vízhajtók, más néven vízelvonó szerek, enyhülést nyújthatnak azoknak a nőknek, akik mellükben, karjukban vagy lábukban vízvisszatartást tapasztalnak. Ezek a gyógyszerek elősegítik a folyadék kiürülését a szervezetből, ami csökkenti a duzzanatot és az ezzel járó kellemetlenségeket.
Antidepresszánsok PMS esetén
Súlyos pszichés panaszok, például depresszió esetén a szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI-k) hatékony terápiás lehetőséget jelenthetnek. Az SSRI-k szabályozzák az agy szerotoninszintjét, ami a hangulat stabilizálásához és a szorongás csökkentéséhez vezethet. Ezt a kezelést azonban mindig orvosi felügyelet mellett kell végezni a hatékonyság maximalizálása és a mellékhatások figyelemmel kísérése érdekében.
Homeopátia, gyógynövények és táplálékkiegészítők PMS esetén
A premenstruációs szindróma (PMS) kezelésében sokan alkalmaznak kiegészítő gyógyászati módszereket, még ha ezek tudományos bizonyítékai egyes esetekben még hiányoznak is. Ennek ellenére sok érintett számol be a tünetek jelentős enyhüléséről ilyen alternatív megközelítések révén. A homeopátia különféle szereket kínál, amelyek specifikusan a PMS különböző tüneteire szabhatók.
Kalcium karbonicum PMS esetén
A kalcium karbonicumot gyakran használják vízvisszatartás kezelésére, különösen duzzadt mellek esetén.
Pulsatilla PMS esetén
A Pulsatilla egy másik homeopátiás szer, amelyet érzelmi PMS tünetek, például szomorúság és gyakori sírás esetén ajánlanak.
Nátrium muriaticum PMS esetén
A nátrium muriaticum segíthet ingerlékenység, érzelmi érzékenység és sírási hajlam esetén.
Ciklámen PMS esetén
A ciklámen gyakran alkalmazott fájdalmasan duzzadt mellek és migrénes fejfájás esetén.
Cannabis sativa PMS esetén
A kendőtermékeket már évezredek óta használják női panaszok kezelésére. Különösen a nyugtató hatásuk áll a középpontban. Innovatív orvostechnikai eszközök, mint például a CANNEFF hüvelygyertya CBD-vel és hialuronsavval szintén hasznosak bizonyos PMS tünetek enyhítésére.
Barátcserje PMS esetén
A barátcserje minden premenstruációs szindróma (PMS) tünet kezelésére alkalmazható. Ide tartoznak a mellfeszülés, alhasi és fejfájás, teltségérzet, valamint a cikluszavarok.
Orbáncfű PMS esetén
Sok nő hangulatát befolyásolja a ciklusa, különösen a menstruáció előtt. Néhány nőnél ez rendszeresen hangulatingadozáshoz vezet. A orbáncfű ilyen esetekben segíthet a depresszió enyhítésében és a hangulat javításában.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a PMS esetén hasznos összetevők listája ennél jóval hosszabb, és tartalmaz például: ligetszépeolajat, jamszgyökér-kivonatokat, nagy dózisú kalciumot és B6-vitamint, magnéziumot, izoflavonokat, halolajkapszulákat vagy E-vitamint.

Lefolyás - Hogyan zajlik a premenstruációs szindróma?
A premenstruációs szindróma (PMS) lefolyásának előrejelzése nehézségekbe ütközik a tünetek ciklusonként változó intenzitása miatt.
A premenstruációs szindróma (PMS) jellemzően a menstruációs ciklus második szakaszában jelentkezik, vagyis a peteérés után. A tünetek időtartama néhány naptól akár két hétig is terjedhet, és egyes nők számára a ciklus második felében jelentős terhet jelent. Fontos megjegyezni, hogy ezek a panaszok általában a menstruációs vérzés kezdetével elmúlnak, így egyértelműen elkülönülnek a menstruáció alatti fájdalmaktól. Bár nincs egységes kezelési módszer, amely minden nőnél egyformán hatékony lenne, különböző terápiás intézkedések sok érintett esetében enyhítő hatást mutatnak. A felsorolt kezelések lehetővé teszik sok nő számára, hogy jobban átvészeljék a menstruáció előtti napokat, és kevesebb korlátozással folytathassák mindennapi tevékenységeiket.
Érdemes megjegyezni, hogy nem minden nő tapasztal premenstruációs tüneteket, és azok a tünetek sem feltétlenül jelentkeznek minden ciklusban az érintett nőknél. A premenstruációs panaszok jelentős terhet jelentenek a fogamzóképes korú nők számára, különösen a 30 és 40 év közötti időszakban. A változókor idején a premenstruációs panaszok fokozódhatnak. Jó hír azok számára, akik PMS-ben szenvednek, hogy ez a probléma általában a változókor beköszöntével megszűnik. A változókor után, amikor a menstruációs vérzések teljesen elmaradnak, a premenstruációs szindróma is általában eltűnik. A változókor alatt a hormonháztartás tartós változáson megy keresztül, ami végül a PMS tüneteinek enyhüléséhez vezet. Ez a szakasz gyakran a premenstruációs panaszok végét jelenti. Eddig az időpontig az egyénre szabott kezelési megközelítések jelentősen javíthatják az életminőséget.
Megelőzés – Hogyan előzhető meg a PMS?
A premenstruációs szindróma (PMS) megelőzése nem lehetséges. Ennek ellenére vannak lehetőségek arra, hogy enyhítsük a PMS által havonta okozott szenvedést. Ebben az összefüggésben az orvosok egészséges életmódot javasolnak, amely elegendő alvást, rendszeres mozgást és relaxációs gyakorlatokat foglal magában. Egy másik lehetőség a havi panaszok enyhítésére az egészséges táplálkozás. Ez kevés sót, csokoládét, alkoholt és koffeint, viszont több teljes kiőrlésű terméket, gyümölcsöt, zöldséget, fehérjedús ételeket és omega-3 zsírsavakat tartalmazzon. A jelentkező tüneteket orvosi szempontból a lehető legjobban kezelik, ami azonban nem jelent tartós gyógyulást a betegségből.