Mi az az anális tályog?
Az anális tályog egy fájdalmas gennygyülem, amely a végbélnyílás vagy a végbél környékén alakul ki. Anális tályog akkor keletkezik, amikor a bőr és az anális nyálkahártya határán található mirigyek begyulladnak és elfertőződnek. Ez a fertőzés a környező területekre is átterjedhet, ami gennygyülemet eredményez. Az anorektális tályog tehát egy elhatárolt gennygyülem, amely a végbélnyílás körüli gennyes gyulladás következménye. Az anális tályog általában akut, fájdalmas duzzanatot okoz a végbélnyílásnál. A tályog lehet felszínes vagy mélyebb a végbél körüli szövetekben. A tályog a mirigyekből kiindulva a környező anális területre is kiterjedhet. Kezelés nélkül az anális tályog súlyos szövődményekhez vezethet, például anális sipoly kialakulásához, amikor egy összeköttetés, úgynevezett sipolygang jön létre a végbélcsatorna belsejében lévő gyulladás és a bőrfelszín között. Az anális tályogok férfiakat alapvetően gyakrabban érintenek, mint nőket, és az esetek majdnem felében az anális tályogból anális sipoly alakul ki. Az anális sipoly megelőzése érdekében elengedhetetlen az időben történő diagnózis és az anális tályog kezelése.
Hogyan ismerhető fel az anális tályog?
Az anális tályog tipikus tünetei a duzzanat, bőrpír és nyomásérzékenység az anális területen. Előfordulhat végbélégés is. A végbél fájdalma és a duzzanat miatt gyakran székrekedéshez hasonló székletürítési zavarok is jelentkeznek. Az anális tályog diagnózisa a tünetek alapos értékelésén és a szakszerű orvosi vizsgálaton alapul. Az anális tályog tüneteinek vagy első jeleinek megjelenésekor háziorvoshoz vagy proktológushoz kell fordulni, aki először felméri a panaszokat, a korábbi betegségeket, és fizikális vizsgálatot végez. Az anális tályogokat általában műtéti úton kezelik. A tályog kiürítése és a genny elvezetése után a tünetek általában gyorsan javulnak. Az anális tályog műtétet gyakran altatásban vagy helyi érzéstelenítésben, járóbeteg-ellátás keretében végzik. Itt olvashat bővebben az anális tályog tüneteiről és az anális tályog kezeléséről.
Veszélyes az anális tályog?
Igen, az anális tályog potenciálisan veszélyes lehet, ha nem kezdik meg időben a kezelést. Bár az anális tályog kezdetben helyi fertőzés, fennáll a veszélye annak, hogy a gyulladás súlyosbodik, és komoly szövődményeket, például anális sipolyt okoz. Az anális tályogot ezért orvosi sürgősségi esetként kell kezelni. A korai diagnózis és az azt követő anális tályog kezelése, amely legtöbbször egy anális tályog műtét a tályog kiürítésére és eltávolítására, szükséges a súlyos szövődmények elkerülése érdekében. Íme néhány kockázat és lehetséges veszély, ha az anális tályog kezeletlen marad.
A fertőzés terjedése
Ha az anális tályogot nem kezelik, a fertőzés átterjedhet a környező anális szövetekre. Súlyos esetekben fennáll a veszélye annak, hogy a fertőzés a véráramba kerül, és szisztémás fertőzést (szepszist) okoz, ami életveszélyes lehet.
A fájdalom és panaszok fokozódása
Az anális tályogok általában rendkívül fájdalmasak, különösen ülés vagy székletürítés közben. Kezelés nélkül a tályog megnőhet vagy tovább terjedhet, és a fájdalom idővel egyre erősebbé válhat.
Anális sipoly kialakulása
Az kezeletlen anális tályog gyakori szövődménye az anális sipoly kialakulása. Ez akkor jön létre, ha a tályog nem gyógyul meg teljesen, és egy kóros sipolyképződés alakul ki az anális csatorna és a bőr között. Az anális sipolyok általában sebészeti beavatkozást igényelnek, az anális sipoly műtétet. Itt olvashat bővebben az anális sipolyok kezeléséről.
Krónikus fertőzés és visszatérő tályog
Kezelés nélkül a tályog krónikussá válhat, ami azt jelenti, hogy ismételten kiújul. Ez tartós gyulladáshoz és az anális csatorna körüli szövetek károsodásához, valamint további betegségek kialakulásához vezethet.
Láz és általános rossz közérzet
Az anális régióban jelentkező anális tályog tünetei mellett általános, szisztémás tünetek is megjelenhetnek, mint például láz, hidegrázás és általános rossz közérzet, ha a fertőzés tovább terjed. Ilyen esetekben azonnal keresse fel orvosát, hogy megállapítsák a diagnózist és megkezdjék a kezelést.
Hogyan különböztetik meg pontosabban orvosilag az anális tályogokat?
Az orvostudományban az anális tályogokat az anális régióban elfoglalt helyük alapján négy különböző típusba sorolják. Ez a tályog helyének megkülönböztetése fontos, mivel a kezelés és a szövődmények kockázata az anális tályog pontos elhelyezkedésétől függ.
Szubanodermaális anális tályog
A subanodermális tályog közvetlenül az anális csatorna nyálkahártyája alatt helyezkedik el. Ez az anális tályog legfelszínesebb formája, és közvetlenül a külső végbél területén jelentkezik. Mivel közel van a bőrfelszínhez, gyakran látható duzzanat vagy bőrpír jelenik meg a végbél körül. A diagnózis általában egyszerű, és a tályog gyakran egy kis, jellemzően járóbeteg-ellátás keretében végzett bemetszéssel kezelhető. A subanodermális tályog általában erős fájdalmat okoz, különösen székletürítéskor.
Intersphinkterikus anális tályog
Az intersphinkterikus tályog a belső és külső záróizom (sphincter) között helyezkedik el. A záróizmok fontosak a székletürítés szabályozásában, és ebben a területen lévő tályog különösen fájdalmas lehet, valamint a székletkontinencia károsodásához vezethet. Ez a tályog mélyebben helyezkedik el, mint a subanodermális tályog, és a záróizom nyomása, valamint dörzsölése a székletürítés vagy ülés során további irritációt okozhat. A kezelés gyakran gondos sebészeti beavatkozást és leszívást igényel, hogy a záróizmokat a lehető legjobban megóvják.
Ischioanális tályog
Ez a tályog a zsírszövetben helyezkedik el, amely az anális csatornát körülveszi, a záróizmokon kívül. Az ischioanális zsírszövet viszonylag laza, így nagyobb teret enged a fertőzés terjedésének, ami miatt a tályog gyakran nagyobb és mélyebb. Az ischioanális tályogok jelentős duzzanatot és erős fájdalmat okozhatnak a végbélnél, különösen ülés vagy székletürítés közben. Mélyebb elhelyezkedésük miatt ezek a tályogok nehezebben diagnosztizálhatók, és gyakran alapos vizsgálatot, néha képalkotó eljárásokat, például ultrahangot vagy MRI-t igényelnek. A tályog leszívása mély sebészeti beavatkozást igényel, egy anális tályogműtét formájában.
Supralevatorikus tályog
A supralevatorikus tályog a medencefenék izomzatán (levator ani) felül helyezkedik el, ami a legmélyebb és potenciálisan legveszélyesebb anális tályogtípussá teszi. Ezek a tályogok a hasüreg vagy a medence fertőzéseiből eredhetnek, és az anális csatornán túl is terjedhetnek. Elhelyezkedésük miatt a supralevatorikus anális tályog tünetei kevésbé specifikusak lehetnek, és általánosabb, szisztémás jelei is lehetnek a súlyos fertőzésnek, mint például láz vagy hidegrázás. A supralevatorikus tályog kezelése összetettebb, mélyebb sebészeti beavatkozást igényel, gyakran antibiotikumokkal kombinálva. Ezeknek a tályogoknak nagyobb a súlyos szövődmények, például a fertőzés hasüregi terjedésének kockázata.
Mi különbözteti meg a perianális tályogot az anális tályogtól?
A perianális tályog és az anális tályog közötti fő különbség a gyulladás helye és mélysége. A perianális tályog felszínesebb, és közvetlenül a végbélnyílás körüli lágyszövetekben helyezkedik el, míg az anális tályog általában mélyebben, az anális csatorna rendszerében vagy a végbélben található. Az anális tályog tehát egy általánosabb kifejezés, mint a perianális tályog. Az anális tályog az egész betegségképet leírja, függetlenül a tályog helyétől. A mélyebben fekvő anális tályogok gyakran összetettebb kezelést igényelnek. Mindkét tályogtípus erős fájdalmat okoz a végbélnél, és korai orvosi vizsgálatot, valamint kezelést igényel, hogy elkerüljük a sipoly megrepedését és ezáltal a tályog krónikussá válását, azaz anális sipollyá alakulását. Itt olvashat bővebben az anális tályogok kezeléséről.
Mi az anális tályog oka?
Felnőtteknél az anális területen kialakuló tályogok általában az anális mirigyek bakteriális fertőzéséből erednek. Gyakran fordulnak elő anális tályogok gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél, például Crohn-betegség esetén. Az anális tályogok vagy a végbélnyílás gyulladásának kialakulása sokféle okra vezethető vissza. Az anális és a perianális tályogok leggyakoribb oka azonban a proktodeális mirigyek, más néven illatmirigyek gyulladása az anális csatornában. Ezek a mirigyek az belső és külső záróizom átmeneténél helyezkednek el. A mirigyek kivezető csatornái áthaladnak a belső záróizmon, és a tasakszerű mélyedések, az úgynevezett análiskripták alján nyílnak az anális csatornába. Anális tályog akkor alakul ki, ha a proktodeális mirigyek kivezető csatornái elzáródnak, és ott baktériumok szaporodnak el. Ennek következtében az akut fertőzést anális tályognak nevezik, míg a már krónikus fertőzés az anális területen, amely az anális sipoly, tüneteiben és megjelenésében általában egyértelműen különbözik az anális tályogtól.
Miben különbözik az anális tályog és az anális sipoly?
Az anális tályog vagy perianális tályog a végbélnyílás körüli szövetek gennyes gyulladását jelenti. Az anális tályogok és anális sipolyok egy betegségcsoportot alkotnak, ahol az anális tályog a betegség akut stádiumát jelenti, míg az anális sipoly a betegség krónikus formája. Az anális sipoly, mint a betegség krónikus fázisa, gyakran egy nem vagy nem teljesen kezelt anális tályog szövődményeként jelentkezik. Az anális sipoly egy kis, kóros, csatornaszerű járatot (sipolygang) képez az análcsatorna és a végbélnyílás körüli bőr között. Ez a sipolygang ismételten gennyet és váladékot bocsáthat ki, ami fájdalmat és irritációt okozhat az anális területen. Az anális sipolyok általában nem gyógyulnak meg maguktól, és legtöbbször sebészeti beavatkozást igényelnek, az anális sipoly műtétet, hogy eltávolítsák vagy lezárják a sipolygangot. Itt olvashat bővebben az anális sipolyok kezeléséről.
Milyen tényezők segítik elő az anális tályogok kialakulását?
Az anális tályogok kialakulását különböző tényezők segítik elő, amelyek egészségügyi problémákhoz és mindennapi életmódbeli szokásokhoz egyaránt kapcsolódnak. Az anális tályogok okainak tisztázása segíthet jobban megérteni a kezelést, valamint a tályogok megelőzését. Itt részletesebben foglalkozunk az anális tályogok okával és kockázati tényezőivel.
A proktodeális mirigyek vagy anális hasadékok fertőzései
Az anális tályogok egyik leggyakoribb oka az análmirigyek fertőzése. Ezek a mirigyek az análcsatornában helyezkednek el, és baktériumok behatolása miatt gyulladásba kerülhetnek. Ha a proktodeális mirigyek elzáródnak, vagy kórokozók jutnak be a bőr apró repedéseibe, az úgynevezett mikrosérülésekbe a nyálkahártyán, vagy mélyebb anális hasadékokba, és nem kezdik meg időben a megfelelő kezelést, anális tályog alakulhat ki következményként.
Krónikus gyulladásos bélbetegségek (IBD), mint a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa
Az olyan betegségekben szenvedők, mint a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa, különösen hajlamosak az anális tályogokra. Ezek a betegségek tartós gyulladást okoznak a bélben, és fekélyeket hozhatnak létre, amelyek átterjedhetnek a környező szövetekre, és tályogokat idézhetnek elő.
Legyengült immunrendszer
Legyengült immunrendszer, például cukorbetegség, HIV, daganatos betegségek vagy immunszuppresszív gyógyszerek szedése miatt, csökken a szervezet fertőzésekkel szembeni hatékony védekezőképessége. Ez növeli annak kockázatát, hogy baktériumok fertőzést okozzanak az anális területen, és tályog alakuljon ki.
Székrekedés vagy tartós hasmenés
A székrekedés vagy tartós hasmenés mechanikai irritációt és mikrosérüléseket okozhat az anális területen. Ezek a kis sérülések megkönnyítik a baktériumok bejutását, és növelik a fertőzés és tályog kialakulásának kockázatát.
Nem megfelelő anális higiénia
Nem megfelelő anális higiénia elősegítheti a baktériumok felhalmozódását az anális területen, ezáltal növelve a fertőzés valószínűségét. Másrészt a túlzott vagy agresszív tisztítás is irritálhatja a bőrt, és fogékonyabbá teheti a végbéltájékot a fertőzésekre.
Túlsúly és mozgáshiány
A túlsúly és a hosszan tartó ülés károsíthatja a medence területének vérkeringését. A rossz vérkeringés miatt a szövetek kevésbé jutnak oxigénhez és tápanyagokhoz, ami gyengíti a fertőzésekkel szembeni védekezőképességet. Az ülőmunkát végzők vagy hosszú ideig mozdulatlanul ülők is nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mivel a nyomás az anális területen gyulladást idézhet elő.
Hogyan kezelik az anális tályogot?
Analfistula kialakulásának megelőzése és a záróizom funkciójának hosszú távú megőrzése érdekében akut anális tályogot kell kezelni. Kisebb gyulladások esetén antibiotikumos kenőcsöt alkalmaznak. Nagyobb anális tályogok esetén anális tályog műtétet végeznek. Steril tűk segítségével ürítik ki az anális tályog gennyes tartalmát. Az anális tályog kezelésének célja a lehető leggyorsabb tehermentesítés és a genny elvezetése, ami általában gyorsan enyhíti az anális tályog tüneteit. Itt olvashat bővebben az anális tályog kezeléséről.
Mikor kerül sor műtétre anális tályog esetén?
Az operatív beavatkozás általában csak nagyobb anális tályogok vagy már kialakult krónikus állapot esetén szükséges az anális fisztula kialakulásának megelőzésére. Ez rendszerint teljes vagy részleges altatásban végzett műtéti ellátással történik, amely során a tályogot megnyitják és kitisztítják, így megelőzve a tályog újbóli, visszatérő kialakulását. A tályog eltávolítására irányuló műtéti beavatkozás során különösen fontos az óvatos eljárás a záróizom érintettségének elkerülése érdekében, hogy a műtét ne okozzon székletinkontinenciát. A műtét súlyossága és időtartama elsősorban a tályog helyétől és méretétől függ. A sebgyógyulás és a megfelelő utókezelés szintén központi jelentőségű a visszatérő tályogok és az azokkal járó szövődmények megelőzésében. Itt olvashat bővebben az anális tályog műtéti kezeléséről.
Mi történik, ha egy anális tályog kezeletlen marad?
Ha egy anális tályogot nem kezelnek, a gennygyülem tovább növekszik. Végül a nyomás olyan nagy lehet, hogy az anális tályog gennyhólyagja felreped. Ha ez megtörténik, komplikációként anál fisztula alakul ki. Egy anális fisztula egy csőszerű, keskeny járat az tályog, azaz a gyulladásos góc és az anális csatorna vagy a végbélnyílás külső bőre között. A genny, váladék és vér most közvetlenül ezen a fisztulán keresztül jut ki, és a beteg alsóneműjében szennyeződésként jelentkezik. Az anális tályog tüneteire utaló jelek esetén fontos, hogy időben orvoshoz forduljon, hogy megelőzze az anális fisztula kialakulását és az anális tályog krónikussá válását, és hogy a anális tályog kezelése időben megkezdődhessen. Itt olvashat még többet a tályogok növényi alapú kezeléséről vagy az alternatív terápiás lehetőségekről anális tályogok esetén.
Mit tehetünk, hogy ne alakuljon ki újra tályog?
A betegnek rendszeresen ki kell zuhanyoznia a külső sebet, amíg az nyitott. Ezenkívül az utóvizsgálatok során kitapintják, hogy megakadályozzák a túl korai összetapadást. A sebet előtét vagy gézlap fedi. Általában a műtét utáni fájdalom az anális tályog műtét után csak nagyon enyhe. Egyéni érzékenységtől függően enyhe fájdalomcsillapítók enyhíthetik a panaszokat az anális tályog műtét után. Ha a széklet kemény, a betegek enyhe hashajtót szedhetnek, hogy a kemény széklet (székrekedés) ne veszélyeztesse a sebgyógyulást a műtét után. Gyulladáscsökkentő hatóanyagokat tartalmazó kúpok is támogathatják a szövet gyógyulását az anális csatornában kolorektális műtét után, mint amilyen az anális tályog kezelése, és megfelelően enyhíthetik az anális tályog tüneteit, valamint a műtét utáni panaszokat. Itt olvashat bővebben az anális tályog kúpokkal történő kezeléséről.
Hogyan lehet felgyorsítani a sebgyógyulást anális tályogok esetén?
A anális tályog műtét utáni posztoperatív ápolás döntő fontosságú a végbélgyulladás sikeres gyógyulásához és a szövődmények elkerüléséhez. Az anális tályog műtéti kezelése utáni első napokban a végbél sebet rendszeresen tisztítani kell, és steril fedőkötéssel védeni. Antiszeptikus adalékanyagokat tartalmazó ülőfürdők vagy bizonyos hatóanyagokat tartalmazó kúpok segíthetnek a gyulladások megelőzésében és az anális szövet gyógyulásának támogatásában. Itt olvashat bővebben az anális tályogok kúpos kezeléséről. Az orvos által felírt fájdalomcsillapítókat vagy antibiotikumokat az orvosi utasítás szerint kell szedni. Az anális tályogműtét utáni gyógyulási folyamat elősegítése érdekében fontos a rostban gazdag étrend és a megfelelő folyadékbevitel, hogy a széklet puha maradjon, és ezáltal a végbélcsatornában lévő sebre ne nehezedjen túl nagy nyomás. A rendszeres orvosi kontroll biztosítja, hogy a seb megfelelően gyógyuljon, és ne alakuljon ki anális sipoly vagy visszatérő tályog.
A gyógyulási folyamat felgyorsítása érdekében különböző intézkedések lehetnek hasznosak. Az egészséges és teljes értékű táplálkozás, amely gazdag vitaminokban és elegendő cinket is tartalmaz, támogathatja az immunrendszert és a sebgyógyulást az anális régióban. Az anális tályog műtét után, amely az anális tályog megnyitására és kiürítésére szolgál, a seb rendszeres tisztítása és ápolása elengedhetetlen a szövődmények elkerülése érdekében. A CANNEFF® SUP kúpok szintén hozzájárulhatnak az általános bélgyulladások okozta panaszok enyhítéséhez és a közérzet javításához. Különösen a kolorektális műtéten átesett betegek, például anális tályog műtét után, számíthatnak a CANNEFF® SUP támogatására a gyógyulási folyamat elősegítésében és a tünetek csökkentésében. Itt olvashat bővebben az anális tályogok kezeléséről vagy az anális tályogok kúpokkal történő kezeléséről.
Hogyan előzhetők meg az anális tályogok?
Az anális tályogok megelőzésében több tényező és különböző megelőző intézkedések játszanak döntő szerepet a mindennapokban. Itt részletesebb áttekintést adunk arról, mit érdemes figyelembe venni az anális tályogok és a végbél körüli gyulladások megelőzése érdekében.
Alapos análhigiénia
Az alapos análhigiénia alapvető fontosságú annak érdekében, hogy megakadályozzuk a baktériumok bejutását a kis bőrsérülésekbe vagy a végbélcsatorna sérült nyálkahártyájába. Ebben az esetben kerülni kell az agresszív vagy túlzott tisztítási módszereket, mert ezek irritálhatják az anális terület érzékeny bőrét, és fogékonyabbá tehetik a fertőzésekre. Ehelyett ajánlott a terület gyengéd tisztítása, és a székletürítés után langyos vízzel történő tisztítás.
Rendszeres székletürítés
Ezen túlmenően elengedhetetlen a rostban gazdag étrend és a megfelelő folyadékbevitel kombinációja. A megfelelő mennyiségű folyadék és rost (teljes kiőrlésű termékek, gyümölcsök és zöldségek) biztosítja a lágy és rendszeres székletürítést. Ezáltal csökkentheti az anális területre nehezedő nyomást, és elkerülheti az irritációt, apró repedéseket és székrekedést, amelyek növelik a tályog kialakulásának kockázatát. Az orvossal egyeztetve hashajtók is átmenetileg hasznosak lehetnek a kemény széklet megelőzésére, amely további terhelést jelent az anális csatorna szöveteire.
Mozgás a bélműködés és a vérkeringés támogatására
A rendszeres mozgás szintén nagyon fontos, mivel támogatja a bélműködést és elősegíti a medence területének vérkeringését. Ez javítja az anális terület szöveteinek oxigén- és tápanyagellátását, és erősíti a szervezet saját védekezőképességét a fertőzésekkel szemben. Különösen azoknak, akik főként ülőmunkát végeznek, ügyelniük kell arra, hogy rendszeresen tartsanak mozgással járó szüneteket, hogy csökkentsék az anális területre nehezedő nyomást.
Kerülje a túlsúlyt és a hosszan tartó ülést
Emellett ajánlott odafigyelni az egészséges testsúly megtartására. A túlsúly és a hosszan tartó ülés növeli a nyomást az anális szöveteken, és elősegítheti a tályogok kialakulását. Krónikus betegségek, például gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn-betegség) vagy legyengült immunrendszer esetén különösen óvatosnak kell lenni, mivel ezek jelentősen növelik az anális tályog kockázatát. Az érintetteknek érdemes rendszeres szűrővizsgálatokat végeztetniük háziorvosukkal vagy proktológusukkal, hogy a lehetséges problémákat időben felismerjék és kezeljék.
Melyik orvoshoz forduljak anális tályoggal?
Az anális tályogok esetén a megfelelő orvosi szakember a háziorvos vagy egy proktológus szakorvos, aki az végbél betegségeinek szakértője. Anális panaszok esetén érdemes időben felkeresni egy képzett orvosi szakembert, hogy megelőzzük a krónikus anális tályog kialakulását és ezáltal egy anális sipoly kialakulását. Az orvosi elsődleges kapcsolat lehet a háziorvos is, különösen, ha már van kialakult orvosi ellátása. Ha anális tályog tüneteit tapasztalja, kérjük, haladéktalanul forduljon orvoshoz.
Hogyan történik az anális tályog diagnosztizálása az orvosnál?
Gyakran az anamnézis, a vizsgált terület megtekintése és tapintásos vizsgálata elegendő az anális tályog diagnózisához. Kiegészítésként további képalkotó eljárások mellett laboratóriumi vizsgálat is végezhető.
Endoszonográfia
Ha kétségek merülnek fel az anális tályog diagnózisával kapcsolatban, endoszonográfiát lehet végezni. Ez egy ultrahangos vizsgálat, amely során egy kis szondát óvatosan az anusba vezetnek be.
Számítógépes tomográfia vagy mágneses rezonancia képalkotás
Csak bizonyos esetekben érdemes számítógépes tomográfiát vagy mágneses rezonancia képalkotást (MRI-vizsgálat) végezni a pontosabb vizsgálathoz. Az endoszkópos vizsgálat (tükrözés) proktoszkópiával (az anális csatorna tükrözése) vagy rektoszkópiával (a végbél tükrözése) további információkat adhat, de a testi tünetek miatt nem mindig kivitelezhető.
Hogyan szabályozott az anális tályog kezelésének költségviselése?
Az anális tályog kezelésének költségviselése a biztosítás típusától függ. Az anális tályog kezelése, különösen ha orvosi vészhelyzetről van szó, általában a társadalombiztosítás által fedezett. Ez magában foglalja mind a diagnózist, mind a sebészeti kezelést, ha szükséges a lecsapolás vagy műtét. Érdemes a kezelés megkezdése előtt tisztázni a biztosítónál, hogy mely szolgáltatásokat fedeznek, és milyen térítések merülhetnek fel kórházi tartózkodás vagy gyógyszeres kezelés esetén. Itt olvashat bővebben az anális tályog műtétről.
