A változókori vérzések okai és tünetei
A rendszertelen vérzések és ciklusproblémák gyakran a változókor első jelei, és sok nőt kísérnek az utolsó menstruációig. Ezeket a változásokat elsősorban hormonális átalakulások okozzák, hasonlóan más változókori tünetekhez, mint az alvászavarok, hőhullámok vagy hólyagproblémák.
Hormonális hatások a ciklusra
A női ciklust elsősorban az ösztrogén és a progeszteron hormonok szabályozzák. Az ösztrogén elősegíti a méhnyálkahártya növekedését, hogy optimális környezetet teremtsen a megtermékenyített petesejt számára. Ezzel szemben a progeszteron azt eredményezi, hogy a megtermékenyítés elmaradása esetén a nyálkahártya leválik.
A változókor alatt ezeknek a hormonoknak az egyensúlya felborul. Csak a posztmenopauzában, az utolsó vérzés után egy évvel stabilizálódik újra a hormonháztartás. Ezért a változókorban tapasztalt megváltozott vérzések általában normálisak és hormonális ingadozásoknak tulajdoníthatók.
Vérzési változások
A pubertás utáni stabil ciklusfázist követően a nők a változókorban ismét változásokat tapasztalnak. A hormonok, különösen az ösztrogén és a progeszteron átalakulása „kis káoszt” okoz a szervezetben, amely különböző vérzési mintázatokban nyilvánul meg:
Elővérzések:
Olyankor fordulnak elő, amikor a menstruáció a vártnál korábban kezdődik, gyakran progeszteronhiány jeleként.
Utóvérzések:
Hosszan tartó vérzések, amelyek gyakran ösztrogénhiányra vezethetők vissza.
Rendszertelen vérzések:
Ezek a hormonok egyensúlyának zavara miatt kialakuló cikluszavarokat jelentenek.
A változókor fázisai és a vérzési mintázatok
Premenopauza:
Jellemzőek a körülbelül 21 napos rövidebb ciklusok és az erősebb vérzések.
Perimenopauza:
Az ovulációk ritkábbak lesznek, és csak alkalmanként fordul elő vérzés, amely azonban erős lehet. A menstruációk között gyakran hetek vagy hónapok telnek el, és a vérzések általában erősek, öt és tíz nap között tartanak. A nőknek mindig fel kell készülniük a váratlan vérzésekre azzal, hogy mindig legyen náluk tampon vagy betét.
Menopauza:
Egy nő életében az utolsó vérzés jelzi a posztmenopauza kezdetét.
Különböző vérzéstípusok a változókorban
A változókor alatti vérzések kiszámíthatatlanok lehetnek. Időtartamuk és erősségük változhat, ami sok nőben bizonytalanságot okoz. A különböző vérzéstípusok jobb megértése azonban segíthet magabiztosabban kezelni ezeket a változásokat.
Normális vérzéstípusok a változókorban
Pecsételő vérzések és köztes vérzések:
Gyakran normális ciklus-ingadozások részei. A pecsételő vérzés barna és nyákos, gyakran a menstruáció előtt vagy után jelentkezik. A köztes vérzések világosvörösek, három napnál tovább tartanak, és a ciklus során bármikor előfordulhatnak.
Hosszabb és gyengébb vérzések:
Ezek akár 14 napig is tarthatnak. A hosszabb ideig tartó vérzéseket orvosnak kell kivizsgálnia.
Enyhe, világosvörös vérzések:
Ösztrogénhiányra utalnak, amely a változókorban gyakori.
Erős vérzések alvadékokkal:
Ez a menopauza előtt normális, mivel az ovuláció ritkábbá válik, és a vérzések közötti időszak változó. A 14 napnál hosszabb vérzéseket tartós vérzésnek nevezzük.
Vérzés elmaradása:
Ez a menopauza előjele lehet. Csak 12 hónap vérzésmentesség után beszélünk menopauzáról.
Rendellenességek a menopauza előtt
Gyakoribb vérzések (polymenorrhoea):
A ciklus lerövidül, és barna pecsételő vérzés is előfordulhat, ha a vérzések közötti idő kevesebb mint 25 nap.
Ritkább vérzések (oligomenorrhoea):
A ciklus meghosszabbodik, a vérzések közötti idő több mint 35, de kevesebb mint 45 nap.
Vérzés elmaradása (amenorrhoea):
Előfordulhatnak hónapokig tartó vérzésmentes időszakok, amelyeket a rendszeres ciklusok visszatérése követ.
Nagyon gyenge vérzések:
Ezek enyhe, világosvörös vérzésként vagy barna pecsételő vérzésként jelentkezhetnek.
Nagyon erős vérzések (hipermenorrhoea):
Ezeket meghosszabbodott ciklushossz és a méhnyálkahártya felhalmozódása okozhatja. A miómák, jóindulatú daganatok, szintén erős, hosszan tartó vérzésekhez vezethetnek.
Hosszan tartó vérzések (menorrhagia):
Ez a cikluszavar akár hetekig is eltarthat. Orvosi kivizsgálás javasolt, ha a vérzés nem akar megszűnni.
Kísérő panaszok a vérzések előtt
Néhány nő a változókorban premenstruációs panaszokat tapasztal, mint fejfájás, mellfeszülés, vízvisszatartás és ingerlékenység. Még azok a nők is szenvedhetnek ezektől, akik korábban nem voltak érintettek a premenstruációs szindrómában (PMS).
Vérzések a változókor után
A menopauza után, vagyis az utolsó menstruációt követő egy évvel is előfordulhat hüvelyi vérzés. Ezeket a vérzéseket, amelyek három, öt vagy akár több évvel később is jelentkezhetnek, komolyan kell venni és orvosilag ki kell vizsgálni, mert figyelmeztető jel lehet.
A menopauza utáni vérzések lehetséges okai
Hormonpótló terápia (HRT):
Az ösztrogén és progesztagén kezelések során rendszeres vérzések jelentkezhetnek, mivel a hormonok serkentik a méhnyálkahártya felépülését. A szedésszünet alatt a nyálkahártya leválik, hasonlóan a normál menstruációhoz. Az önmagában adott ösztrogénkészítmények is okozhatnak pecsételő vérzést, ami általában ártalmatlan.
Méhnyakpolipok:
Ezek a jóindulatú szövetnövedékek a méhnyakon főleg szexuális együttlét után vérezhetnek.
Atrófiás vaginitis:
A csökkent hormontermelés hüvelyszárazsághoz és a hüvelyhám repedéseihez vezet, amelyek különösen szexuális együttlét közben vagy után vérezhetnek. Itt lehetőség van speciális orvosi termékekkel, például a CANNEFF hüvelyi kúp CBD-vel és hialuronsavval ellensúlyozni ezt.
Endometriumrák:
A méhrák gyakran jár hüvelyi vérzéssel.
Miómák:
Ezek a jóindulatú növedékek a méh izomzatában erős és fájdalmas vérzéseket okozhatnak.
Méhnyakrák:
A méhnyakrák gyakran spontán vérzést és úgynevezett kontaktvérzést okoz, amely szexuális együttlét közben vagy után jelentkezik.
Petefészekrák:
A petefészekrák ritka, de szintén gyakran jár hüvelyi vérzéssel.
A menopauza utáni vérzéseket mindig orvosnak kell megvizsgálnia. Bár néha ártalmatlanok és stressz okozhatja őket, a gyors kivizsgálás fontos. Minél korábban ismerik fel a súlyos betegséget, annál jobb a kezelési esély.
